Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 60 éves városi könyvtár története

 

KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE

Óh, ne mondjátok, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember;
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.
Babits Mihály: Ritmus a könyvről, részlet

 

 

 

 

            Hazánkban sok könyvszerető ember él, akik szívükön viselik a könyvtárak sorsát, és biztosítani kívánják a nép, és az ország művelődését is. Ennek érdekében a rendelkezésükre álló körülményekhez mérten igyekeztek mindent megtenni, hogy ez meg is valósuljon. Nem volt ez másként Gyömrőn sem.

Magyarországon a II. világháború után az 1950-es években a könyvtárak hőskorukat élték. A szakszervezeti könyvtárak mellett állami támogatással, százával jöttek létre a falusi népkönyvtárak (később községi bibliotékák), amelyekben jóindulatú, de szakképzetlen könyvtárosok többedmagukkal fogtak hozzá társadalmi munkában végzett tevékenységükhöz. Az ötvenes évek elején az újonnan alakuló könyvtárak száma elérte a háromezret.

Városunk könyvtára sok hányatatást és zaklatott évtizedet él meg, míg elnyerte mai arculatát. A „könyvek háza” 1951 decemberében kezdte meg működését a Kultúrház 25 m2-es öltözőtermében. Az intézményt a Gyömrő Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága létesítette. Gyömrőn a Teleki család és Földes Ferenc révén a múltszázadban működött könyvtár. A Teleki kastély könyvtárát először tűzvész, majd a II. világháború tizedelte meg. Az ötvenes években – a háború után – a megmaradt épületet kifosztották. Bár egy részét elmenekítették, még így is akadt, amit a pusztító kezek elkobozhattak.

Az akkori gyűjtemény, mindössze 500 db könyvből állt, amit a község lakói gyűjtöttek és adományoztak a létesülő könyvtárnak. Az intézmény első könyvtárosa Kassai Mártonné (1914-1991), Marika néni lett, aki lelkesen és fáradhatatlanul dolgozott az induló könyvtár bővítésén és állományának gyarapításán. A fejlesztések azonban sok tekintetben ötletszerűek, egyenletlenek voltak.

A kölcsönzés 1952 januárjában indult meg és heti hat órában állt az olvasók rendelkezésére. Kassai néni propaganda gyanánt felkereste az iskolákat és kirakta a tantermekbe a nyitvatartási rendet, emellett a mozi vezetője is néhányszor levetítette a kölcsönzési időt.

            1953-ig a bibliotéka hivatalosan Ceglédhez tartozott. Onnan kapta kis példányszámban a könyveket és a munkanaplót. Ugyanabban az évben megalakult a Monori Járási Könyvtár, onnantól kezdve a gyömrői intézmény Monor fennhatósága alá került. 1956-ban a Kultúrház keretein belül a könyvtárat egy tágasabb helyiségbe költöztették. Egészen 1962-ig működött ebben a teremben, amikor is elkezdték átépíteni a Kultúrházat. Ekkor a gyűjtemény egy teljesen különálló épületbe került, a Kultúrháztól pár saroknyira, ugyanabban az utcába. Ebben az épületben – az ún. Tanácsházában – félévig működött. 1964-ben a járási letéti könyveket a község saját tulajdonába vette át. Ettől fogva – akkor még a Községi Tanács – gondoskodott az intézmény fenntartásáról (amely évi 10.000 Ft volt), és a könyvállomány fejlődéséről. Önálló foglalkozású könyvtárost kapott, emelkedett az olvasók és a kölcsönzött kötetek száma. Ekkor a bibliotéka már 6.100 kötet könyvvel büszkélkedhetett.

            A „könyvek háza” az 1960-as években élte első virágkorát. A könyvtárhoz hat fiókkönyvtár tartozott és nyitott kölcsönzőt.

Az első létesítmény a Szociális Otthonban működött, megközelítőleg 200 db könyvvel. Az otthonban lakó Kemény István kéthetente lement a főkönyvtárba, hogy frissítse az otthon gyűjteményét. Ez a fiókkönyvtár Kemény bácsi haláláig működött.

A második a faluban tevékenykedett a 2. számú Általános Iskola keretében. 1966-ban Kovács Sándor magyar szakos tanár vette kezébe a könyvtárat, majd nyugdíjba menetele után, 1973-ban Szende Márta – szintén magyar szakos – folytatta Sanyi bácsi munkáját. Ez a könyvtár jelenleg nem tartozik a városi könyvtár fiókkönyvtárai közé.

A harmadik részleg négy évig a Petőfi telepen működött, Rab Andrásné lakásán. Megközelítőleg 219 főt látott el olvasnivalóval. Miután a Rab házaspár elvált és a család Pestre költözött, ez a bibliotéka is megszűnt.

A Töves-majorban volt a negyedik fiókkönyvtár. Ez mintegy 4-5 km-re fekszik Gyömrőtől. 15 cselédlakás és 138 főt foglal magába. 1964-66 között Török Gábor irányításával dolgozott itt könyvtári részleg. Majd 1966-ban Mészáros Sándorné vette át 1974-ig. Utána a könyvtárat felszámolták.

Szintén egy magánlakásban, Szegedi Istvánné házában, a Klapka utcában létesült az ötödik fiókkönyvtár, mely 1965-től nyolc éven át állt az olvasni vágyók rendelkezésére.

A hatodik kiskönyvtár a 4. számú Kossuth Iskolában tevékenykedett. 1969-74 között Tokodi Antalné vezette, majd Zsolnai Miklósné vette át, egészen a nyugdíjazásáig. A fiókkönyvtárak hetente 4-5 órán át álltak az olvasó közönség rendelkezésére. Ma már ezek a kölcsönzők nem részei a városi könyvtárnak.

1968-ban a téka 9.637 könyvvel és 1.600 olvasóval rendelkezett. A kölcsönzött kötetek száma meghaladja a 48.000 kötetet.

            Kassai Mártonné – aki sokat tett a könyvtárunk zavartalan és egyre színvonalasabb működése érdekében, és szívén viselte annak sorsát – 1974-ben nyugdíjba vonult. Akkor, egy rövid ideig Szujó Béláné vette át elődje helyét. Gyenesné Kovács Ilona 1975-ben került az intézmény élére. Könyvtárvezetőként 2003-ig dolgozott Gyömrőn. 

1980. november 7-én a régi OTP épületében megnyílt a gyerekkönyvtár. Ebben az időszakban a bibliotéka rengeteget költözött. 1992-ben átpakolták az egész gyűjteményt a Szt. István úti Gömöri házba, mely kiváló könyvtárépületnek bizonyult mind felépítésében, mind elérhetőségében.

1998 tavaszán az épületben felütötte a fejét egy házigomba, mely az egész könyvtári állományt veszélyeztette. A szakemberek sürgős, ismételtbéli költözésre szólították fel a könyvtárosokat. Három hét alatt pakoltak össze és dobozolták be a könyveket, s vándoroltak át a ún. Pártok Házába, a Szt. István 25. szám alatt lévő épületbe.

A gombaveszély döntésre kényszeríttette az intézményt és dolgozóit, ennek ellenére a probléma mai napig megoldatlan. Ugyanis a gyors könyvmenekítés és költözés a könyvek életét úgymond megmentette, de az összes állomány elhelyezésének gondját hozta magával.

A Pártok Házában, a könyvtár egy kétszintes épületben, (alapterülete kb.: 200 m2) működött 2004-ig. Ebből, mintegy 110 m2-t kapott meg maga a könyvtár. Sajnos azonban a gyűjtemény polcokra kihelyezését csak oly módon tudták megoldani, hogy az épület két emeletén osztották el.

            2004-ben újabb költözés várt a bibliotékára. Ismét három hét alatt települt át újabb helyére a Táncsics M. út 43. szám alatt lévő kétszintes épületbe, amelyben az alsó szintet vehette birtokba. Ma a könyvtár ebben az épületben működik. A hely kellemes, otthonos környezetben fekszik. de a városi bibliotéka funkció ellátásra túl kicsi. Öröm azonban , hogy a gyermekkönyvtár ebben az épületben több helyet kapott. Kiemelkedő szerepe volt ebben a 2009-es Nemzeti Kulturális Alap által szakmai eszközfejlesztésre és korszerűsítésre kiírt pályázatnak.  1.327.817 Ft-ot nyert az intézmény, melyhez az önkormányzat 10 % önrésszel járult hozzá. 2010 szeptemberében került sor az átadásra. A fejlesztések javarészt a gyermekrészleget érintették: két helyiség (vezetői iroda, számítógépes terem) egybenyitásával egy teljesen különálló szekciót alakítottak ki, megtömve újonnan vásárolt bútorokkal.

A pályázati pénzből megújult még a felnőtt könyvtári rész is, s kialakításra került egy csomagmegőrző szekrénnyel ellátott előszoba is.

1996 februárjában felmerült annak a gondolata, hogy a könyvtár új fiókkönyvtárral gyarapodjon. Gyömrő lakosságának 80%-a Budapestre bejáró aktív dolgozó, ebből megközelítőleg hatezer fő vonattal utazik. Ennek fele kereső, míg a másik fele tanuló ifjúságból áll ki. Nap mint nap másfél órát töltenek utazással, és ennek velejárójával: várakozással. A könyvtár, a vasútállomást megkeresve felvette olyan jellegű elképzelését, hogy a MÁV nemdohányzó várótermét un. Kultúrváróvá alakítsa, ezzel biztosítva az utazóközönségnek az olvasás lehetőségét. A tárgyalásokat, a kölcsönös megegyezést tett követte: Gyömrőn a vasútállomáson 1996 márciusában megkezdte működését a városi könyvtár kihelyezett fiókkönyvtára. A kultúrváró célja elsősorban az volt, hogy kellemesebbé tegye a várakozást, és szórakoztatóbbá az utazást. A könyveken kívül, napi és hetilapok kölcsönzését is biztosította a bibliotéka eme részlege. Megközelítőleg egy évig működött. Sajnálatos módón költségvetési hiányok miatt rövidesen megszűntették. Jelenleg az intézmény egy fiókkönyvtárral rendelkezik.